Munkavédelmi szolgáltatásunk alap a biztonságához
Munkavédelmi tanácsadóként az egyik legfontosabb célunk az Ön cégének, vállalkozásának alapvető munkavédelme, a lehetséges balesetek, káresetek megelőzése
Teljeskörű szolgáltatás: egyéni védőeszközök munkavédelem elsősegélydobozok tűzvédelem munkavédelmi oktatás tűzvédelmi oktatás ISO 9001 kémiai kockázatértékelés munkavédelmi szabályzat egyéni védőeszközök munkavédelmi táblák online munkavédelmi oktatás
Menü
MUNKAVÉDELMI SZOLGÁLTATÁS
kisvállalkozások, intézmények részére
A munkavédelmi intézkedések szerepe és fontossága a kisvállalkozásokban
A munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzése kritikus jelentőségű, hiszen a jogi előírásoknak való megfelelés nem csak a zökkenőmentes üzletmenet kulcsa, hanem a dolgozók motivációjának és elégedettségének is ösztönzője. Amikor egy kisvállalkozás elköteleződik a munkavállalói biztonság és védelem mellett, ez nem csak erősíti a munkatársak hűségét, de hozzá is járul a vállalkozás hosszú távú sikeréhez és fejlődéséhez.
Az egészséges és biztonságos munkakörnyezet nem csupán a kockázatok csökkentését célozza, hanem védi a vállalkozást a negatív következményektől is. Az adekvátan bevezetett munkavédelmi protokollok biztosítják a vállalkozás zavartalan működését, mely által a vállalkozás prosperálni képes. A munkavédelmi normák és szabályok alkalmazása alapvető a kockázatok felismeréséhez és mérsékléséhez, garantálva a megfelelő eszközöket és védelmet a dolgozók számára.
Tudta, hogy át kell dolgoznia munkabiztonsági dokumentumait?
Jelentősen változott a munkavédelmi törvény!
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2022. év végén több módosításon esett át. Ezen módosítások több hullámban kerülnek hatályosulásra, tervezetten 2023. január 1-től egészen 2026. január 1-ig. Az alábbiakban azon főbb változásokat vesszük sorra, amelyeknek már a 2023-ra aktualizált munkavédelmi szabályzatoka is meg kell jelenniük.
- 2023. január 1-től a mentési terv elkészítése munkavédelmi szaktevékenység, az oktatási tematika elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység.
A módosítással a munkavédelmi képviselők képzése visszakerül a felnőttképzésről szóló törvény hatálya alá, és a szabályozással jogszabály alapján szervezett képzés lesz, ami által biztosítható a munkavédelmi képviselők megfelelő képzése. A munkavédelmi képviselőnek megválasztását követő hat hónapon belül el kell végeznie a legalább 16 óraszámú alapképzést. A munkavédelmi képviselőnek az alapképzést követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás továbbképzésben kell részt vennie.
- A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy, vagy jogszabályban erre feljogosított személy, vagy erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.
- Az expozíciós nyilvántartást érintő változás, mely alapján a munkavállalókat érő veszélyes anyagok és keverékek expozíciójának idejét, illetve annak koncentrációját csak a határértékkel szabályozott veszélyes anyag esetén kell rögzíteni. (A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, születési helyét és idejét, a határértékkel szabályozott veszélyes anyag nevét, a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét és az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként.)
- Az építési munkahelyen végzett tevékenység bejelentésével kapcsolatos információkat (bejelentés tartalma, adatkezelés célja, adatokra vonatkozó őrzési idő) a jövőben az Mvt. szabályozza.
- A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalókról jegyzéket kell vezetni, valamint magát a tevékenységet a munkavédelmi hatóság számára be kell jelenteni.
- Az azbeszt különösen veszélyes rákkeltő anyag, ezért az azbeszttel történő tevékenységet a rákkeltő anyagok bejelentésétől függetlenül külön is be kell jelenteni a munkavédelmi hatóság számára. A túlnyomásos légtérben végzett tevékenységet be kell jelenteni a munkavédelmi hatóságnak.
- Az éles vagy hegyes eszközök által a munkavállalóknak okozott sérülések és fertőzések kockázatainak megszüntetése vagy minimálisra csökkentése céljából – akkor, ha ezt a kockázatot a kockázatértékelés megállapítja – a kockázatértékelést a munkavédelmi hatóság számára meg kell küldeni és a tevékenységet be kell jelenteni.
- A munkabaleseti nyilvántartást további adatokkal és információkkal szükséges a jövőben kiegészíteni (munkabaleset sorszáma, sérült neve, születési neve, anya neve, TAJ száma, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelye, munkaköre, sérülés időpontja, helyszíne, jellege, rövid tényállása, a sérült ellátásra tett intézkedés, annak ténye, hogy a sérült folytatta-e a munkáját, a munkáltató adószáma vagy adóazonosító jele).
A munkavédelem a szervezett kereteken belüli munkavégzésre vonatkozó egészségügyi és biztonsági követelmények összességét jelenti, ezt törvények, rendeletek, intézményi előírások és szervezeti intézkedések is támogatják.
A munkavédelem célja, hogy megóvja a szervezetten munkát végző emberek egészségét, munkavégző képességét és humanizálja a munkakörülményeket.
A munkavédelem területét érintő alábbi jogszabályok betartása a napi munkavégzés során – az érintett mértékben – minden vállalkozás számára kötelező…
Jogszabályban (5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet) meghatározott esetekben Önnek kötelező munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia a jogszabályban megadott óraszámban vállalkozásában!
Munkavédelmet érintő bejelentések
A bejelentéseket mindig a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatalhoz kell beküldeni, azaz például munkabaleset esetén a baleset helyszíne szerint, egyéb esetekben a munkavégzés helyszíne szerinti hivatalokhoz.
A bejelentést mindig annak kell megtenni, akire a bejelentési kötelezettség terhet ró. Vannak esetek például, amikor a bejelentést a munkáltatónak kell megtenni, de van olyan eset is, amikor ez a Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat, vagy a kivitelező feladata. Az 1993. évi XCIII. törvény 68. §-a szerinti esetekben a munkavállaló is tehet bejelentést.
- Túlnyomásos légtérben végzett tevékenység bejelentése
(A keszonmunkákról szóló 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet alapján) - A foglalkozási-egészségügyi szolgálat (FESZ) orvosa által végzett védőoltások bejelentése
(A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet alapján) - Azbeszttel végzett tevékenység bejelentése
(Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet alapján) - Biológiai kóroki tényezőkkel történő tevékenység bejelentése
(A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet alapján) - Egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközökkel folytatott tevékenység bejelentése
(Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről szóló 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet alapján) - Foglalkozási megbetegedés (mérgezés) bejelentése
(A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet alapján) - Fokozott expozíció bejelentése
(A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet alapján) - Rákkeltő/mutagén anyagokkal tevékenységet végző munkáltatókról és munkavállalókról szóló bejelentés;
(A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet alapján) - Építőipari kivitelezési tevékenység bejelentése
(Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet alapján) - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 68. § (1) bekezdése szerinti bejelentés
(A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján)
Alapvető igény, hogy minden munkavállaló biztonságos környezetben végezhesse a munkáját.
A munkavédelem feladata ezeknek a követelményeknek megfelelő feltételek megteremtése.
A munkavédelem két fő csoportra – a munkabiztonságra és a munkaegészségügyre – osztható fel. A munkavédelem törvények és jogszabályok előírásaiban került szabályozásra, mely szabályok betartása a munkáltatók és a munkavállalók számára is kötelező. A szabályok betartását ellenőrzik, és komoly birságra számíthatnak, akik ezeket megszegik.
Szolgáltatásaink
Munkavédelem a jogszabályok tükrében
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól
a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól
2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
89/1995. (VII. 14.) Korm. rend. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról
10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról
217/1997. (XII. 1.) Korm. rend. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
253/1997. (XII.20.) Korm. rend. az országos településrendezési és építési követelményekről
284/1997. (XII. 23.) Korm. rend. térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról
8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról
5/1993. (XII.26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
17/1993. (VII.1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról
27/1995. (VII.25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról
27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról
2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
25/1998. (XII.27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről
33/1998.(VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről
61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről
65/1999. (XII.22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
26/2000. (IX.30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általa okozott egészségkárosodások megelőzéséről
41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról
44/2000. (XII.27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól
3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről
8/2001. (III. 30.) GM rendelet a Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzat hatályba léptetéséről
9/2001. (IV.5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról
Munkavédelmi Szolgáltatás
Debrecen és Budapest területén vállaljuk kisvállalkozások, intézmények munkavédelmi feladatainak ellátását eseti vagy folyamatos jelleggel
Munkavédelmi dokumentációk
Munkahelyi kockázatértékelések, megelőzési stratégiák, kémiai kockázatbecslés …
Munkavédelmi oktatások
Munkavédelmi oktatás megtartása oktatási tematika és oktatási napló biztosításával a helyszínen vagy online
Munkavédelmi szemlék
Munkavédelmi bejárások végrehajtása, hiányosságok feltárása, a megszüntetésükre intézkedési terv készítése
KOMPLEX SZOLGÁLTATÁS
Kisvállalkozások részére munka- és tűzvédelmi szolgáltatás kedvező áron, GARANCIÁVAL!
MUNKABIZTONSÁGI IRODA
Varga Zoltán munkabiztonsági tanácsadó
Telefonszám: +36-70-624 4285
Email: info@munkabiztonsagert.hu