Vállalkozása megfelelne egy hatósági ellenőrzésen?

Előzze meg a bírságot, balesetet, tűzesetet kedvező áron, garanciával!

Amikor baj van…

A jogszabályi előírások megsértésével, a munkabiztonsági előírások be nem tartásával felesleges kockázatnak teszi ki munkavállalóját és saját magát!

  • brutális mértékű bírságot szabhatnak ki Önre;
  • súlyosabb esetben büntetőeljárásban vizsgálják a felelősségét;
  • de a legkíméletlenebb a furdaló lelkiismeret tud lenni, ugyanis utólag nagyon nehéz feldolgozni, hogy akár egy 2400 forintos védőeszköz megmenthette volna munkavállalója életét.

Munkavédelem, tűzvédelem Debrecenben és 150 km-es körzetén belül…

Kiszállási díj nélkül, kedvező áron, komplex szolgáltatás, garanciával…

Megelőző tűzvédelem

Az előírásszerű megelőző tűzvédelmi tevékenység a tűzvédelmi biztonság alapja. A tűzvédelmi jogszabályok betartása elengedhetetlen része vállalkozásának.

Megnézem

Munkavédelem a gyakorlatban

A munkavédelem törvényi szinten szabályozott megelőző tevékenység a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések elkerülése érdekében!

Megnézem

Társasházak tűzvédelme

2016. március 31-től kötelező! A háromszintesnél magasabb és tíznél több lakóegységet tartalmazó épületben írásban kell kidolgozni a tűzvédelmi szabályokat.

Megnézem

Tűz- és munkavédelmi oktatás

Akár azonnal! Rendkívül kedvező feltételekkel, vállalkozására szabva. Oktatási tematikával, oktatási naplóval…

Megnézem

A háziorvosoknak is kötelező

Háziorvosoknak, fogorvosoknak, egészségügyi szolgáltatóknak speciális munkahelyi kockázatértékelés ajándék biológiai kockázatbecsléssel.

Megnézem

Kémiai kockázatbecslés

Kémiai kockázatértékelés elkészítése akár 24 órán belül.  A kockázatbecslés nálunk tartalmazza az egyéni védőeszközök meghatározását is!

Megnézem
Kérje árajánlatunkat MOST!

Nyugodt alvás luxusa kedvező áron, GARANCIÁVAL!

Kisvállalkozások, intézmények részére vállaljuk komplex tűzvédelmi, munkavédelmi feladatok ellátását eseti és folyamatos megbízási keretek között. Megrendelőinkkel a hosszútávú, korrekt munkakapcsolat kialakítását tűztük ki célul. Vállalt garanciáink az Ön megelégedettségét szolgálják!

Garanciánk!

Kérdése van? Érdeklődjön telefonon! 06-70-624 4285

Vállalkozásánál ez alap

Tűzoltó készülék, tűzvédelmi és munkavédelmi oktatás minden vállalkozásnál kötelező.
Tűzoltó készülékét Debrecen területén díjmentesen kiszállítjuk, segítünk meghatározni a szükséges darabszámot, és az előírtaknak megfelelő oltási teljesítményt.
Tűz- és munkavédelmi oktatásnál díjmentesen biztosítjuk az oktatási naplót valamint a vállalkozására szabott oktatási tematikát is.
Munkavédelmi jogszabályváltozás! 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről >>>
Jelentősen változott a Munkavédelmi Törvény! A módosítás 2016. július 8-tól hatályos! Több információ >>>
Figyelem! A kormány jóváhagyta a munkavédelem nemzeti politikáját.  Ez Önt is érinti >>>

Tűz- és munkavédelmi oktatás

Akár azonnal, vállalkozására szabva

INGYEN oktatási naplóval, tematikával

Minden munkavállalót munkába lépés előtt, munkakör változás esetén tűzvédelmi, munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Jogszabályi előírás az oktatás megfelelő dokumentálása és az oktatási tematika is. Nálunk az oktatás részét képezi a teszt formájában történő visszakérdezés is az elhangzottakról.

Érdekel

Megbízható tűzoltó készülék

Ingyen kiszállítva 24 órán belül

Ingyen biztonsági jellel, üzemeltetési naplóval

Tűzoltókészülékét Debrecen területén díjmentesen kiszállítjuk, valamint díjmentesen adjuk mellé az utánvilágítós biztonsági jelet és az ellenőrzések dokumentálásához a tűzvédelmi üzemeltetési naplót. Válassza a megbízható minőséget rendkívül kedvező feltételekkel.

Érdekel

Bírság lehet a vége! Kötelező munkavédelmi képviselőt választani!

A munkavédelmi törvény módosítása értelmében a korábbi 50-hez képest, már a 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatoknak is kötelező munkavédelmi képviselőt választani. Ha nem teszik, több százezres nagyságú bírság elé néznek.
A munkavédelmi képviselő választást a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) szerint az üzemi tanács tagjaira vonatkozó rendelkezések szerint kell végrehajtani.

Munkavédelmi képviselőválasztás lebonyolítása, munkavédelmi képviselők oktatása a jogszabályi előírások alapján!

Kérje segítségünket telefonon: 06-70-624 4285

Önöknél is kötelező?

A 9/2015. (III. 25.) Belügyminisztériumi rendelet alapján Önnek kötelező tűzvédelmi szakembert foglalkoztatnia? A jogszabály pontosan meghatározza, hogy milyen esetekben szükséges közép ill. felsőszintű képesítéssel rendelkező tűzvédelmi szakembert foglalkoztatni minimum havi 8 ill.16 órában.
Tűzvédelmi szakemberünk felsőszintű képesítéssel rendelkezik.
A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt minimum havi 8 órában kell foglalkoztatni abban az esetben, ha:

  • a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, forgalomba hoz, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, forgalmazott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg/liter mennyiséget, de legfeljebb 5000 kg/liter,
  • a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t, de legfeljebb 10 000 m2,
  • a gazdálkodó szervezet ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végez és a családtagokkal együtt a munkavégzésben résztvevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, vagy
  • a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel,
    • a) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló, de legfeljebb 500 fő befogadóképességű helyiség található,
    • b) amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, de legfeljebb 2000 fő, vagy
    • c) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt, de legfeljebb 100 fő.

A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni abban az esetben, ha:

  • a gazdálkodó szervezet főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett *
  • a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 5000 kg/liter mennyiséget,**
  • a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja a 10 000 m2-t, vagy **
  • a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel,**
    • a) amelyben 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található,
    • b) amely összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt, vagy
    • c) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt.
Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet alapján munkavédelmi szakembert köteles foglalkoztatni a munkáltató:

I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY-ba tartozó munkáltató

  • 1-9* munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti két órára
  • 10-49 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára
  • 50-500 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára
  • 501-1000 munkavállaló között egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel
  • 1000 munkavállaló felett egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 600 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes inunkaidővel.

II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY-ba tartozó munkáltató

  • 1-9* munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,
  • 10-49* munkavállaló között egy fő közpfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára
  • 50-500 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi napi két órára
  • 501-1000 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel
  • 1000 munkavállaló felett egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel

III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY -ba tartozó munkáltató

  • 1-9* munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,
  • 10-49* munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára
  • 50-500 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára
  • 501-1000 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára
  • 1000 munkavállaló felett egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel

*Kisvállalkozásnak minősülő vállalatnál a munkáltató középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember helyett kijelölt munkavállalójával vagy maga is elláthatja a munkavédelem munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére ez a kivétel nem vonatkozik!

A veszélyességi osztályba sorolásról a munkáltató saját felelősséggel gondoskodik.

A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet 5. § (1) előírja: „A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban. A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni

a) veszély azonosítása,

b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése,

c) az expozíció becslése,

d) a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

A kockázatbecslés keretében végzett expozíciós vizsgálat(becslés) során – amikor a munkavégzés több azonos szervre, szervrendszerre ható, illetőleg több karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító veszélyes anyag expozíciójával jár – a jogszabály külön értékelési módszert ad [25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM 1. számú melléklet 2.2. pont].

A jogszabályi előírások körében fontos, hogy a kockázatértékelés elkészítéséhez a munkavédelemről szóló 1993. évi XCII. tv. (továbbiakban Mvt.) előírja, hogy„...az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

A jogszabály (2015. október 1. napjától) az alábbiak szerint határozza meg azoknak az anyagoknak a körét, amelyek esetében a kockázatbecslés elvégzése szükséges:

1. veszélyes anyag:

aa) a Kbtv. vagy az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (CLP rendelet) alapján fizikai, illetve egészségi veszélyek alapján veszélyesként osztályozott anyag,

ab) az a vegyi anyag, amely, bár nem felel meg az aa) alpontban meghatározott veszélyesként való besorolás feltételeinek, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot, amelyre az 1. és 2. számú mellékletek határértéket határoznak meg;

veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során a fizikai, illetve egészségi veszélyek tekintetében veszélyes besorolást kap.”

A veszélyes vegyi anyagokból eredő kockázat meghatározása és becslése

Amikor a munkáltató eleget tesz az Mvt. 54. § (2) bekezdésben megállapított kötelezettségeknek, először azt állapítja meg, hogy vannak-e a munkahelyen veszélyes vegyi anyagok. Amennyiben igen, következő lépésként fel kell mérnie, hogy a feltárt vegyi anyagok jelenlétéből eredően a munkavállalók biztonságát és egészségét fenyegeti-e veszély. A felmérés során figyelembe kell vennie a következőket:

– az anyag veszélyes tulajdonságait,

– a szállító által szolgáltatott, a biztonságra és egészségre vonatkozó információkat,

– az expozíció szintjét, típusát és időtartamát,

– az ilyen anyagokkal végzett munka körülményeit, beleértve az anyagok mennyiségét,

– a rendeletben (a tagállam területén) meghatározott foglalkozási expozíciós határértéket vagy biológiai határértéket,

– a megtett vagy megteendő megelőző intézkedések hatását,

– az elvégzett egészségügyi felülvizsgálatból levonható következtetéseket.

A vegyi anyagok okozta kockázatokra vonatkozó információkat beszerezhetjük:

– a vegyi anyag csomagolásán lévő címkéről;

– a biztonsági adatlapokból és ennek mellékleteként átadott expozíciós forgatókönyvből;

– a foglalkozási expozíciós határértékek és biológiai határértékekből;

– az Európai Bizottság ajánlásaiból;

– egyéb forrásokból.

A kockázatértékelés célja

A kockázatértékelés a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések/fokozott expozíciós esetek megelőzésére alkalmazott, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtése érdekében tett munkáltatói intézkedések kulcsfontosságú eleme.

Mit jelent a kockázatértékelés?

A kockázatértékelés egy folyamat, ahol meg kell vizsgálni az adott munkakörülményeket és meg kell határozni a konkrét teendőket, de ehhez nem feltétlenül szükséges matematikai valószínűségek vagy elméleti összefüggések megállapítása.

A kockázatértékelés gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, a feltárt veszélyek kiküszöbölhetők-e vagy sem, és milyen személyi, tárgyi, szervezési intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy a munkabalesetek és az egészségkárosodások megelőzhetők legyenek.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény előírja:

 

  1. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, ha

a) a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak,

b) az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy

c) kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik, a munkavégzésben részt vevő családtagjaik a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi előírások szerint végezzék a tevékenységüket, valamint a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és betartsák.

(3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk, ha

a) robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg vagy liter mennyiséget,

b) tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárolnak és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t,

c) ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végeznek és a családtagokkal együtt a munkavégzésben részt vevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, vagy

d) olyan épületrészt, épületet üzemeltetnek, bérelnek,

da) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség található,

db) amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, vagy

dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt.

19/A. § A jogszabályban meghatározott lakó- és üdülőegységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a riasztás, a menekülés lehetséges módozatait, a tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok tartalmazzák.

A tűzvédelmi, munkavédelmi jogszabályok rendszerében eligazodni nem egyszerű feladat!

Amennyiben kérdése van a jogszabályi előírások betartásával kapcsolatosan hívjon bennünket, hogy segíthessünk.

Telefonszámunk: 06-70-624 4285

Rólunk mondták

A tűzvédelmi, munkavédelmi oktatás megtartására kaptak tőlem megbízást.
Megbízható, segítőkész szolgáltató, ajánlani tudom!
Szakály János , gázszerelő
Évek óta tart a munkakapcsolatunk. Négy telephely munkavédelmi és tűzvédelmi feladatait látják el. Maximálisan meg vagyok elégedve, már több ismerősömnek is ajánlottam őket.
Kozma Péterné, kereskedő
Fémipari gépműhelyt üzemeltetek Debrecentől 40 kilométerre. A korábbi munkavédelmisemet csak akkor láttam, amikor a számlát hozta. Megérte váltani, megbízható, segítőkész szakemberek.
Horváth Béla, fémipari gépműhely
tűzvédelmi, munkavédelmi szolgáltatás kisvállalkozások, intézmények részére…
tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv, tűzvédelmi oktatás…
munkavédelmi kockázatértékelés, vegyi anyagok kockázatbecslése, munkavédelmi oktatás…
kezdő vállalkozások részére díjmentes tanácsadás munkavédelmi, tűzvédelmi megfelelőségük érdekében…

Érdekességek, újdonságok:

 

Módosított jogszabály

Forrás: Magyar Közlöny 2016/180. (XI. 23.)

9/2015. (III. 25.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről

Módosítja: 46/2016. (XI. 23.) BM r.

Hatályos: 2016. 12. 01., 2019. 01. 01.

Új jogszabály

Forrás: Magyar Közlöny 2016/183. (XI. 28.)

44/2016. (XI. 28.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról

Hatályos: 2016. 12. 13.

Módosított jogszabályok

Forrás: Magyar Közlöny 2016/183. (XI. 28.)

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról

Módosítja: 44/2016. (XI. 28.) NGM r.

Hatályos: 2016. 12. 13.

2/2016. (I. 5.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről

Módosítja: 44/2016. (XI. 28.) NGM r.

Hatályos: 2016. 12. 13.

Módosított jogszabályok

Forrás: Magyar Közlöny 2016/184. (XI. 29.)

253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről

Módosítja: 371/2016. (XI. 29.) Korm. r.

Hatályos: 2016. 12. 01.

156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról

Módosítja: 372/2016. (XI. 29.) Korm. r.

Hatályos: 2017. 01. 13.

234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. Törvény végrehajtásáról

Módosítja: 372/2016. (XI. 29.) Korm. r.

Hatályos: 2017. 01. 13.

312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól

Módosítja: 372/2016. (XI. 29.) Korm. r.

Hatályos: 2017. 01. 13.

277/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet a vasúti közlekedési hatóság által kiszabható bírság mértékéről és megfizetésének részletes szabályairól

Módosítja: 372/2016. (XI. 29.) Korm. r.

Hatályos: 2017. 01. 13.

Kockázatot jelenthet minden, olyan 20 és 45 (50)°C közötti hőmérsékletű vizet tartalmazó berendezés vagy rendszer, amelyek működésük, bemutatásuk vagy karbantartásuk közben aeroszolt bocsátanak ki.

Így a hálózati vízen, hűtőtornyokon és medencés fürdőkön kívül figyelmet érdemelnek még az alábbiak:
– szökőkutak (főként a beltériek),
– légnedvesítő berendezések,
– kerti locsolók,
– fogászati egységek,
– ételtároló vitrinek párologtatója,
– terápiás lélegeztető készülékek,
– permetezők,
– tűzoltó rendszerek (sprinkler),
– autó/buszmosók,
– nedves tisztító berendezések,
– ipari vízrendszerek,
– dekoratív vízrendszerek,
– jégkészítő készülékek,
– virágföld és komposzt.

 

Telefonáljon most és végeztesse el vállalkozása kockázatainak felmérését:

06-70-6244285

46/2016. (XI. 23.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet módosításáról

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 4. pontjában, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, a 341. § (1) bekezdés 18. pont b) és c) alpontjában, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján − a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva − a következőket rendelem el:

  1. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő 5a. és 5b. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„5a. önkormányzati és létesítményi tűzoltó szervező tanfolyam: parancsnoki tevékenység ellátására szervezett felkészítés azon önkormányzati vagy főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok tagjai részére, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, és parancsnoki beosztást töltenek be, vagy kinevezésüket tervezik;

5b. önkormányzati és létesítményi tűzoltó parancsnoki tanfolyam: az önkormányzati és főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok felsőfokú képesítéssel nem rendelkező tagjainak felsőszintű szakmai képesítése, amely parancsnoki beosztás betöltésére jogosít;”

  1. § Az R. 2. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. tűzvédelmi oktatás: a létesítményre vonatkozó tűzvédelmi előírások ismertetése, amely elméleti részből, valamint – ahol azt e rendelet előírja – gyakorlati részből áll;”

  1. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek hivatásos állományú tagjai és közalkalmazottai vonatkozásában a képesítési követelmény teljesítése szempontjából elismert:

  1. a) szakmai végzettségeket, szakképzettségeket az 1. melléklet 1. pontja,
  2. b) a szakmai tanfolyamokat – mint belső szakmai képzéseket – a 2. melléklet,
  3. c) az 1. melléklet 1. pontjában felsoroltakon túl elismert szakmai képesítéseket a 3. melléklet

tartalmazza.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél vezetői, tiszti és tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások betöltéséhez elismerhető iskolai végzettségeket, továbbá az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőszintű szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket a 3/A. melléklet tartalmazza.”

  1. § Az R. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységét irányító tagjának legalább az 1. melléklet 2.2.2. pontban foglalt középszintű végzettséggel kell rendelkeznie.”

  1. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A gazdálkodó szervezeteknél – amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik – a katasztrófavédelem szakágazatban az iparbiztonsági és polgári védelmi szakterületen foglalkoztatottak képesítési követelményének teljesítése szempontjából elismert szakmai végzettségeket, szakképzettségeket az 1. melléklet 3. pontja és a 4. melléklet tartalmazza.”

  1. § Az R. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztató vagy ötvennél több személy befogadására alkalmas helyiséget üzemeltető gazdálkodó szervezet esetén, ahol középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő a rendelet, a tűzvédelmi oktatás tananyagát legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti. Azokban az esetekben, ahol a jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, a tűzvédelmi oktatás tananyagát kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti.

(6a) A tűzvédelmi oktatás tananyagát a tananyag készítésére jogosult vagy az általa felkészített személy oktathatja.

(6b) A tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatására kötelezett gazdálkodó szervezet esetében a tűzveszélyes tevékenységet végző, robbanásveszélyes anyagot előállító, feldolgozó, tárolását végző személy tűzvédelmi oktatása elméleti és gyakorlati részből áll. A gyakorlati oktatásra vonatkozó kötelezettség elektronikus úton nem teljesíthető.”

  1. § Az R. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E rendelet által nem nevesített szakmai képesítések vonatkozásában az oktatási tematika legalább 75%-os egyezése esetén a BM OKF jogosult a képesítés e rendelet szerinti elismerésére.”

  1. § Az R. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
  2. § Az R. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
  3. § Az R. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
  4. § Az R. a 4. melléklet szerinti 3/A. melléklettel egészül ki.
  5. § Az R. 5. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
  6. § Az R.
  7. a) § (1)-(3) bekezdésében a „foglalkoztatni” szövegrész helyébe a „foglalkoztatni vagy megbízni”,
  8. b) § (1) bekezdés a) pontjában az „1000 kg/liter mennyiséget, de legfeljebb 5000 kg/liter” szövegrész helyébe az „5000 kg vagy 5000 liter, kivéve az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető gazdálkodó szervezetet”,
  9. c) § (2) bekezdés b) pontjában az „5000 kg/liter mennyiséget” szövegrész helyébe az „5000 kg vagy 5000 liter mennyiséget, kivéve az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető gazdálkodó szervezetet”

szöveg lép.

  1. § Hatályát veszti az R. 18. § (1) és (2) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész.
  2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 4. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

501/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról

Hatályos: 2017. 01. 02.

A Kormány a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában, a 2. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

  1. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása
  2. § A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés f) pontja a következő fd) alponttal egészül ki:

[A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként – a (2) és (3) bekezdésben, az 5. §-ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely

az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig, de legalább a szabálytalanság megállapításától számított 24 órára megtilthatja, ha]

fd) a ponyvaszerkezetű építményre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat a rendezvény szervezője nem, vagy nem a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően határozta meg,”

  1. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása
  2. § Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
  3. Záró rendelkezés
  4. § Ez a rendelet 2017. január 2-án lép hatályba.